2009. december 20., vasárnap

Ma

egy kis előzetes….

 VIPmagazinfőoldal másolata

VIPmagazin2oldal másolata

Az élet apró szar dolgai

Van úgy kedves barátaim,hogy az ÉLET úgy szar,ahogy van... Folyton olyan emberek bántanak meg,akiket a legjobban szeretsz.Ez van..el kell fogadni..ilyen az élet...szar,de semmit nem tehetünk ellene....

Megbántanak, erősödsz,

Megbántanak, túllépsz rajta,

Megbántanak, nem törődsz vele,

Megbántanak, erőt veszel magadon,

Megbántanak, bántasz másokat,

Megbántanak, gondolkodni kezdesz,

Megbántanak és megkeményedik a szíved

Jó reggelt búbánat 2.

Azt hiszem így érzem most magam... És úgy döntöttem, útálom ezt az állapotot. Azt, amikor a szakadék szélén egyensúlyozol... Mert ha belegondolsz, sokkal jobb már a szakadék alján lenni, mert ott van döntési lehetőséged. Vagy maradsz és ücsörögsz a szakadék alján azon agyalva, hogy vajon mit ronthatsz el újra és újra, vagy összeszeded magad és felállsz, keresel vmit ami segít majd kimászni, és kikecmeregni onnan. De itt, ahol állsz, nincs döntésed. A körülmények döntik el, hogy belezuhansz, vagy képes lehetsz még hátrálni. Úgy érzem, nincs választásom... New_MoonMa felébredtem,és úgy éreztem, hiányzik valami. Ez volt életem legnyomorultabb érzése. Mikor hiányzik valaki, vagy valami.... Mikor körülnézel és nem érted. Feleszmélsz és tétován kutatsz valami után, amit mégis hiába keresel. Az életedben minden a helyén van,minden a megszokott. A személyek,a tárgyak nem változtak, és a téged körülvevő világ sem változott. Csak éppen hiányzik valami....

csalódás:1.-2-3.

1: Csalódottság. Csalódtam benne. Csalódtam a szép reményeimben. Csalódtam abban a világban, amit róla kezdtem építeni. Sírhatnékom van, amikor rágondolok. Ez nem olyan csalódottság, mikor az ember megutálja azt a másikat. Nem. Én ettől nem utálom. Csak a saját magáról állított tulajdonságait nem hiszem el. Soha többé. Csalódtam benne. Csalódtam, mert soha nem mondta el mi is van valójában. Borzalmas érzés, de lehet, hogy ezek után végre megszabadulhatok tőle…

2: Mostanában lehet kicsit érzékenyebb vagyok... Ismételten a barátaimon gondolkoztam el, illetve az egyik tanítványomon. Tudni kell, hogy én szeretek segíteni az embereknek, főként a barátaimnak, ami azt hiszem természetes dolog. Sajnos mindig történik valami ami miatt csalódottnak érzem magam. Én csak azt szeretném, ha mások is úgy viselkednének velem, ahogyan én velük. Mindig csak annyit vártam el mindenkitől amit én is nyújtani tudok.

3: Ma dolgozatot javítottam és ismét lehangolódtam....Nem ezt vártam valakitől. Becsapottnak érzem magam. Úgy érzem ellopták az időmet, energiámat, barátságomat. Nem én írtam szart és mégis nekem fáj. Nem értem mért. Azt hiszem kezdem túl komolyan venni a munkám, túlságosan megszeretni a tanítást és szeretném ha egy két tanítványomból több lenne. Mért van az hogy egyes emberkékben én látom a lehetőséget és mások, meg saját maguk, nem? Túlságosan erőszakos vagyok? Lehet hogy nekem is szarnom kéne mindenre…

Önzés és csalódás. Szerintem testvérek, és nem más mint a bennünk lakó árnyéka a másiknak…

Mindenki manipulál mindenkit! Én is, te is. ÚGYIS MINDEN ZEBRA!

__zebra

Láss csodát! Egy közönséges kérődző szarvasmarha (a feministák kedvéért nevezhetjük tehénnek is) mily könnyen változik a média fekete-fehér csíkos (ettől a kétszínűségtől még lehetne marha is) jól megetett zebrájává.
Miért ne hinnéd el, hogy ő egy zebra? Persze tehén, pardon szarvasmarha, és valamikor ezt tudtad is. De ma már egy zebra. Lehetne ló is, papagáj is, cápa is, de egy biztos: bármi lehet, csak a valója nem, azaz szarvasmarha.
Persze, hiszen már rég megetették veled ezen idők alatt, és ma már bármit elhiszel. Mondhatjuk úgy is, hogy manipulálva vagy, de tudom, ez neked biztosan derogál, és ki is kérnéd magadnak. Mert mondanád, igenis fontos, hogy a csinált ál-sztárod felemás zoknit vett fel ma reggel. Bele is őrülnél, ha nem a címlapon látnád viszont azokat zoknikat.
És ugyan mit érdekelne téged, hogy közben mi folyik a való világban. Pardon, ez a név már foglalt. Lefoglalta a média. Nem is oly rég megmutatta neked a való világot. Gondolom egy részt sem hagytál ki, mert az a nagybetűs VALÓSÁG ...
Szóval, hogy mi folyik az igazi világban az már nem is érdekel. Persze most mondhatnád, hogy nézel híradót, és igenis tudod mi folyik az igazi világban. Ha akarod egy szóval összefoglalom neked: vér. A híradó szerint persze. Mert ugye fontos - tudjuk neked fontos, hiszen minden zebra -, hogy egy tádzsik repülő lezuhant vagy egy mexikói kisvárosban öten a folyóba fulladtak. Fontos ... Esti információs szórakozás. Neked.
Na jó, elismerem, tájékozott vagy. Valamiben biztosan. Csak nehogy meglepetések érjenek. De mit is beszélek, hiszen nem érhet meglepetés. Úgyis minden zebra.

Ma..






 

Lacikának hogy legyen jobb kedve és gyógyuljon meg!

1141562043

nyomorultan pozitívan

28014_926648641_bigszámomra a pozitív életszemlélet az ostoba konzum idióták utolsó mentsvára, hogy ne kelljen szembesülniük az élet minden oldalával. számomra egy kicsit bárgyúság, bár abban biztos vagyok, sőt látom is a jó példákat, hogy a mai "csodálatos" életben jobbára ezzel lehet csak érvényesülni.
tudod, hogy én jobban szeretem, ha mindig van B meg C terv, ami miatt nem érnek olyan meglepetések, amik romba dönthetik a terveimet, viszont emiatt folyamatosan résen kell lenni, nehéz lazítani.
elhiszem, hogy pozitív életfelfogással könnyebb, és jobb is élni, de nem vagyok meggyőződve, hogy az én programomban ez szerepelne
szerintem én képtelen vagyok az aggodalom-mentes életre
emiatt tartom sokszor unalmasnak az életem, mert sok mindenre felkészítem magam, viszont sokszor nem adom meg az esélyt a jó dolgoknak sem, mert mindenben keresem a potenciális hibaforrást, hogy azt ki lehessen javítani...
szóval szerintem ez alkat kérdése, mondhatni nevelésé
ha úgy nevelnek, hogy nincs veszítenivalód, akkor nem fogsz görcsölni, lazán veszed az akadályokat, nem fog elvinni egy szívroham
de ha arra neveltek, hogy mindig felelős vagy a tetteidért, s nem csak magadért, hanem azokért is, akik fontosak neked, akkor igazán meg kell erősödnie annak, aki ezt a terhet ép ésszel végig akarja cipelni az életén
kódolás kérdése az egész, aztán majd kiderül valamikor, hogy ki csinálta jobban"

Pontosabban talán itt nincs is jó, meg rossz döntés, ezeket csak szimplán el kell fogadni, tudomásul kell venni, és ezeket a felismeréseket az életünkbe ágyazva élni.