Mi a pokolért vagyok?– Merül fel a kérdés újra és újra
Kérek valakit árulja el, hogy miért?
Telhetnek évek-múlhatnak hónapok csakhogy bizonyos dolgok ugyanazok maradnak függetlenül attól, hogy mit teszek.
Bármerre megyek mindenütt ugyanaz a szerep vár és én már nem tűröm, mert önző vagyok és talán gonosz is. Bajom van már mindennel és majdnem mindenkivel.
Persze hiszen mindenki ellenem van, nemde?
Hoppá csak nem irónia?!
Ám mégis, lehet, hogy saját hibámból is, de valahogy kezdek perifériára kerülni. Szűkül körülöttem az élet, fojtogat és bezár.
De őszintén mit is várok?
Gyáva kis kacat vagyok.
Tudatlan kis semmi.
Valami nagyot kéne lépni, de még a kicsit sem teszem.
Nem akarok itt lenni.
végre, kimondtam!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szeretnék jód kristály lenni, vagy elefánt valahol rohadt messze.
Nem akarok ember lenni!!!
