2010. január 16., szombat

Étteremlátogatási, kocsmalátogatási szájbarágó

És akkor most meg is ragadnám az alkalmat, hogy a vendéglátós társadalom veszélyességi pótlék nélkül dolgozó tagjai nevében öt pontban elmondjam, hogy mit NEM illik csinálni, amikor vendéglátóhelyre megyünk. Nézzük az egészet a felszolgáló szemszögéből:


1; Nem illik nem köszönni. Ha anyád, apád, az intézeti nevelő vagy tudja a faszom ki nem tanított meg, én sem foglak tudni rá; viszont legalább ebben az esetben majmold a többi embert, aki veled egy időben érkezik és mormogj oda valamit. Az pont egy kicsit több, mint a semmi; viszont lehet, hogy nem kell majd 20 percet várnod arra, hogy kiszolgáljanak.


2;Szia, egy sör lesz. Nem lesz; van, és vagy adok, vagy nem. Ezt majd én döntöm el. Ha mindenképpen a lesz szócskát szeretnéd használni, akkor légy kedves magázódni, mert ez egy archaizáló forma, ami csak magázódó viszonyban állja meg a helyét; ha viszont tegeződsz mellé, bekerülsz a "sutyerák paraszt, aki ennyit bírt eltanulni a középiskolás kocsmázások alatt"-kategóriába.


3; Bár közhelyes és a jattos, ám unalmas vendégeknek mi is azt mondjuk, hogy szolgák vagyunk, azért a gondolkodni tudó többség tisztában van vele, hogy ez nem így van. Szolgáltatunk, pénzért és jellemzően nem hobbiból. Ha pattogtatod a pincért, ok nélkül felvágsz vagy egyszerűen úri passzióból a többiek italának érkezésekor találod ki, hogy "és akkor én most még kérek egy sört", akkor egyrészt bizonyos helyeken garantálod a minőségromlást, másrészt 20 perces cigarettaszünetet adsz a kollégának, aki örömmel ki is fogja azt tölteni a rendelésed asztalhoz szállítása előtt. Ha azt szeretnéd, hogy legyen kivel patkány módon beszélned, ajánlom valamelyik közeli nőrokonodat, aki tagbaszakadt férjjel rendelkezik. Rajta próbálkozz, utána meg filózz el, hogy mi jár a mi fejünkben, mert mi még a rokonaid sem vagyunk, hogy kíméletes elbánáson járjon az agyunk.


4; Ne te döntsd el, hogy a főnök elteszi-e a jattot vagy sem. Bár szerencsére ez aránylag ritkán felmerülő probléma, de annál kínosabb, égőbb helyzet nincs, mint ecsetelni az elvből nem jattolásra való hajlamot. Aki akarja, úgyis megoldja, hogy az övé legyen a jatt. Ha nem tudja megoldani, szólni fog, hogy ne jattolj. Ha elégedett voltál, jattolj. Ha jattolsz, minimum 10 százalékot adj. A turistáknak nem esik nehezükre, nekik ez természetes, nem kifogás a fogyasztóvédelmi háttérelvek puffogtatása. Az se gond, ha nem jattolsz, nem kötelező, de akkor ne tegyél megjegyzést, hogy miért nem dobsz rá a számlára. Legtöbbünknek elég, ha normálisan áll hozzánk a vendég és visszafelé is megadja a tiszteletet. Tíz forintos jattot ne adj, mert megalázó. Szórakozóhelyen 20% környéki jatt garantálja, hogy bármekkora sor van, 2 percnél többet nem fogsz várni a piádra. Meglepő, de piacgazdaságban élünk!


5; Vendéglátóhelyen soha, de SOHA ne mondd, hogy vendéglátós vagy. Ha nem úgy van, azt úgyis tudjuk; ha meg úgy van, akkor ne járasd le magad, inkább viselkedj úgy. Pontosan tudod, hogy mit összeszopkodunk a vendégekkel.


+1; Ne harapd el a köszönömöt, ha esetleg kicsúszna a szádon véletlenül, nekünk nagyon jól esik.
Természetesen akinek nem inge, nem veszi magára. Tisztelet.

egy idézet csigusznak…

“Az unalom, az élet betegsége. Meggyógyításához kevés kell: szeretni valakit, vagy akarni valamit.”

Kelt, almás pite recept

Öcsém kitalálta hogy almásimages pitét sütök neki. Nem igazán díjaztam ezt az ötletet, és azon nyomban el is vetetem! Ere ő túlzott magabiztossággal Pető könyvemmel a hona alatt, gonosz vigyorral a száján kivonult a konyhába. Ezt már nem nézhetem tétlenül mert előre láttam a közelgő katasztrófát. Ezért kitaláltam egy kompromisszumot, ő csinálja én meg irányítom. Elméletileg ehhez értek, vagy inkább mondjuk azt ebből élek. /gyors gondolat: ha Gyebnárral elbírok,vagy Rékával aki ugye nem szeret főzni de csomagolni tud, akkor vele is menni fog/ Tévedtem szar oktató vagyok. Ha pite nem is legalább lesz egy jó bejegyzésem a blogomban.

Először is, moss kezet!
Igenis, moss kezet te köcsög. Ez elengedhetetlen.
Ebben hajthatatlan vagyok: moss kezet! Nem mondom még egyszer, most játszottál a kutyával.
Rendben van. Most menj a hűtőhöz, és vegyél ki 3 tojást.
Azt a 3 tojást, amit sikeresen kivettél a hűtőből, törd fel egy tálkába.
Emeld fel a tálkát a padlóról, és töröld fel a kiömlött tojást.
A jövőben ügyelj arra, hogy semmit se verj le a másik kezeddel.
Vegyél ki a hűtőből újabb 3 tojást, és azt a hármat, ami megmaradt belőlük, törd fel egy tálkába.
Vegyél ki a konyhaszekrényből  lisztet és porcukrot.
Csukd be a tisztítószerek szekrényét, és nyisd ki a konyhaszekrényt.
Ez só. Tedd vissza a szekrénybe, és vedd ki a cukrot.
Próbáld a cukrot a tálba önteni. Söpörd össze a cukrot, ami kiömlött.
Vedd elő a mixert, és keverd benne a tésztát, amíg sűrű lesz.
Tisztítsd meg a falakat, a plafont és a padlót a tésztától, amit kevertél.
Nem, ez nem elég. A kutya nyalogatja a falat. Vegyél egy kendőt, és tisztíts meg mindent.
Legközelebb próbáld meg óvatosabban indítani a mixert. Ez nem légpuska. Így szokták a fedelét rátenni, felülről.
A töltelékhez végy 10 almát, hámozd meg és vágd fel őket.
Tegyél ragtapaszt a sebekre az ujjadon. Jegyezd meg: felvágják az almákat, nem meggyilkolják.
Göngyöld be az almákat a tésztába, és tedd be őket a sütőbe fél órára.
Ha fél óra múlva a tészta még nem sült meg, ez azért van, mert elfelejtetted begyújtani a sütőt. Gyújtsd be, és várj újabb fél órát.
Letelt a fél óra, hagyd abba a tévézést, és vedd ki a tálcát a sütőből.
De most már komolyan! Hagyd abba a tévézést, és vedd ki a tálcát a sütőből!!
Vedd ki a tálcát most rögtön!!
Gyönyörű, nagyokos! Ez már elégett. Most menj el a legközelebbi cukrászdába, és vegyél almás pitét.
Megjöttél, vetél? Már nem kívánod a pitét? Mi? Rétest hoztál? Azt én is ennék !
Mi? Nekem nem hoztál? Anyád!  Akkor zabáld meg azt a kurva almás rétesed.
Előbb vedd le a nylon csomagolást róla, tökfej! Ne etesd a kutyát mert megütlek!!!!!!!!!!!

cuis15 _nevet.gif _nevet.gif _nevet.gif _nevet.gif