A VIP. Szármagazin neves újság szárriporterének a következőket nyilatkozom:
Népszerűségem töretlen az ifjúkorúak, a konyhai dolgozók, a kávézó és a falatozó környékén élő hajléktalanok körében.
Távolságtartó kapcsolataim jól működnek.
Viszonyaim rendezettek, viszonylagosan élek.
Minden szerepemhez van ruhám.
A portások további meghallgatására nagyobb súlyt kell fektetnem.
Lényegét tekintve..van az úgy néha, hogy nincs semmi..
Nem szomorkodom, jól szórakoztam.
+információ!
A gyáva nem férfi-nem férfi./többé/ De kevésbé sem.
Számomra egészen biztos. A gyávaság számomra nagyon ijesztő dolog. Talán attól féltem mindig a leginkább, hogy gyáva legyek. Borzasztóan lekorlátozza az ember lehetőségeit! Megbénít, és nagyon sok jó dolgot elszalaszt az ember miatta. Az, hogy az ember bátran éli az életét, az persze veszélyes is lehet. De legalább érzem, hogy ÉLEK! Hogy kezdek valamit az életemmel, és nemcsak hagyom, hogy a nekem kiszabott idő valahogy elteljen. A gyávaság számtalan alakot ölt. Néha megfontoltságnak, bizonytalanságnak álcázza magát. De mindig kibújik a szög a zsákból végül, és kiderül, hogy az álarc mögött ott ül reszkető szájjal, halálra váltan a gyávaság… Ennyi.
Köszönöm a lapnak a megkeresést.
Ezennel meghirdetem a Kinek volt szarabb napja? tematikájú versenyt, de ne is nevezzetek, mert úgyis én fogok győzni.
