Ma..

 

Lacikának hogy legyen jobb kedve és gyógyuljon meg!

nyomorultan pozitívan

számomra a pozitív életszemlélet az ostoba konzum idióták utolsó mentsvára, hogy ne kelljen szembesülniük az élet minden oldalával. számomra egy kicsit bárgyúság, bár abban biztos vagyok, sőt látom is a jó példákat, hogy a mai "csodálatos" életben jobbára ezzel lehet csak érvényesülni.
tudod, hogy én jobban szeretem, ha mindig van B meg C terv, ami miatt nem érnek olyan meglepetések, amik romba dönthetik a terveimet, viszont emiatt folyamatosan résen kell lenni, nehéz lazítani.
elhiszem, hogy pozitív életfelfogással könnyebb, és jobb is élni, de nem vagyok meggyőződve, hogy az én programomban ez szerepelne
szerintem én képtelen vagyok az aggodalom-mentes életre
emiatt tartom sokszor unalmasnak az életem, mert sok mindenre felkészítem magam, viszont sokszor nem adom meg az esélyt a jó dolgoknak sem, mert mindenben keresem a potenciális hibaforrást, hogy azt ki lehessen javítani...
szóval szerintem ez alkat kérdése, mondhatni nevelésé
ha úgy nevelnek, hogy nincs veszítenivalód, akkor nem fogsz görcsölni, lazán veszed az akadályokat, nem fog elvinni egy szívroham
de ha arra neveltek, hogy mindig felelős vagy a tetteidért, s nem csak magadért, hanem azokért is, akik fontosak neked, akkor igazán meg kell erősödnie annak, aki ezt a terhet ép ésszel végig akarja cipelni az életén
kódolás kérdése az egész, aztán majd kiderül valamikor, hogy ki csinálta jobban"

Pontosabban talán itt nincs is jó, meg rossz döntés, ezeket csak szimplán el kell fogadni, tudomásul kell venni, és ezeket a felismeréseket az életünkbe ágyazva élni.

Jó reggelt búbánat.! 3.

A VIP. Szármagazin neves újság szárriporterének a következőket nyilatkozom:
Népszerűségem töretlen az ifjúkorúak, a konyhai dolgozók, a kávézó és a falatozó környékén élő hajléktalanok körében.
Távolságtartó kapcsolataim jól működnek.
Viszonyaim rendezettek, viszonylagosan élek.
Minden szerepemhez van ruhám.
A portások további meghallgatására nagyobb súlyt kell fektetnem.
Lényegét tekintve..van az úgy néha, hogy nincs semmi..
Nem szomorkodom, jól szórakoztam.
+információ!
A gyáva nem férfi-nem férfi./többé/ De kevésbé sem.
Számomra egészen biztos. A gyávaság számomra nagyon ijesztő dolog. Talán attól féltem mindig a leginkább, hogy gyáva legyek. Borzasztóan lekorlátozza az ember lehetőségeit! Megbénít, és nagyon sok jó dolgot elszalaszt az ember miatta. Az, hogy az ember bátran éli az életét, az persze veszélyes is lehet. De legalább érzem, hogy ÉLEK! Hogy kezdek valamit az életemmel, és nemcsak hagyom, hogy a nekem kiszabott idő valahogy elteljen. A gyávaság számtalan alakot ölt. Néha megfontoltságnak, bizonytalanságnak álcázza magát. De mindig kibújik a szög a zsákból végül, és kiderül, hogy az álarc mögött ott ül reszkető szájjal, halálra váltan a gyávaság… Ennyi.
Köszönöm a lapnak a megkeresést.

Ezennel meghirdetem a Kinek volt szarabb napja? tematikájú versenyt, de ne is nevezzetek, mert úgyis én fogok győzni.

Carpe Diem ?!

A vak véletlen ezúton üzeni, ha valaki olvasás közben magára ismer, az csupán paranoia...

Meddig vár meg a világ?
Meddig lehet tiéd egy pillanat, egy lehetőség? ... ha úgy döntesz,
hogy nem ragadod meg erősen, és hagyod elrohanni magad mellett ...
... bízva abban, hogy örök és nem múlandó ...
... benned is, másban is ...
És lehet, hogy vesztedbe rohansz azzal, ha a pillanat szülte lehetőséget
azonnal megragadod, ott és akkor teljesen a tiednek érzed,
de ezen számodra biztos érzésre alapozva szabadjára is engeded,
hiszen bízol, hogy örök és nem múlandó ...
... benned is, másban is ...
Kijózanító lesz az ébredés, mikor szembesülsz azzal,
hogy saját bizodalmad csalt meg, és az áhított lehetőséged és pillanatod
egy apró kis lépés meg nem tétele miatt foszlik semmivé örökre,
mert mindennél jobban bíztál abban, hogy örök és nem múlandó ...
... benned is, másban is ...

Pici..

A jövő vendéglőse??!! basszuskürt! ezt elbasztam!

Van egy határ....

Úgy alakult hogy pénteken megint akcióba lendült a gasztro gerilla kommandó és hirtelen felindulásból (mert más mentséget nem igazán tudok elfogadni) elmentünk a KIVI-be vend.eladókat (vagy 20-t) vizsgáztatni. Ezt a szarttttttttttttttttttt még egyszer soha! Ezt most megcsináltam,megcsináltuk egy kollégánkért (Bodri) akit nagyon szeretünk de itt és most esküszöm hogy ezekkel a feltételekkel soha többet nem vállalok ilyen "oktatást" és vizsgát! Amit az EFEB-elbaszhatott képzésben azt el is baszta! Azt írtam a címben hogy van egy határ, nos igen nekem ez volt az a színvonal amihez én már nem akarok és nem is fogok asszisztálni. Tudom hogy a magam és "kölkeim" részéről megtettünk minden tőlünk telhetőt és ezt nem saját magam megnyugtatására írom, hanem tényleg így is gondolom, de szarból nem lehet várat építeni. (Kockás, szégyellem magam előtted és azok a vend. eladók előtt akik anno ezt a szakmát, mert igenis annak tartom, becsületesen kitanultátok)
Igen van mindenkinél egy határ. Ezt most az EFEB átlépte. Soha többet nem fogja mert van egy szó amit az elkövetkezendő időben gyakran fogok használni. NEM! :) és mindenki bekaphatja akinek nem tetszik!