valakibe mindig kapaszkodom... aztán elengedem.
én csak álmodtam egy világot magamnak...
-
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
Igazából nincsenek elveim. Úgy értem nincs világnézetem. Persze azt mondom, hogy van, de persze nincs.Úgy szoktam fogalmazni, hogy nagyon szabad vagyok. Ha ugyanis lenne egy világnézetem, akkor nagyon sok helyzetben nem tudnék úgy viselkedni, hogy az előnyös legyen számomra. Így a világnézetemet mindig az adott helyzethez alakítom.
Magamról
- hodizoli
- "Mindenek előtt légy hű önmagadhoz így ál máshoz se lészen, isten veled áldásom benned ezt érlelje meg.... Ha az embernek ismételten azt kell tapasztalnia, hogy élete abszurd véletleneken múlik, önkéntelenül magába száll, szerény lesz. Élsz, mert élsz, gyermekem, és nincs tovább. A halállal nem komázik az ember. Fiacskám (...), nem a mi dolgunk eldönteni, élünk-e, halunk-e. Aki él, nem tehet mást, élnie kell. Az élet olyan, mint a munka. Nehéz vagy se, nem hagyhatod félbe-szerbe. A végére kell járnod, úSzeretnék én is hinni valamiben. Igen, ha tudni akarod, ez a lényeg: hinni! Bármiben! Bármilyen sületlenségben! Fő az, hogy hinni lehessen! Ez ad értelmet az életnek. Te - te istenben hiszel. Alexandre a lakókocsiban. Dhéry a bezsebelendő milliókban és Pinot a golyószórójában. Én - én nem hiszek semmiben. De hát végül is mit bizonyít ez? Azt, hogy fiatal koromban nem voltam elég okos, és nem értettem meg, milyen hasznos ostobának lenni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése