2010. június 3., csütörtök

A bohóc

 

valami van a levegőben.
nem'tom.
valahogy nem vagyok képben már 1 ideje.
vagy csak elgurult a gyógyszerem?!

A bohóc

Gyermekkoromban mindig bohóc szerettem volna lenni,
az embereket harsányan nevettetni, kemény kalpagot
fejembe tenni és nagy krumpliorrt orromra helyezni.
Tetszett esetlen mozgásuk abban a nagy csámpás cipőben
és ha megláttam őket harsány kacajba törtem...bohóc...
azt mondtam, az leszek, ha felnövök, a legnagyobb
bohóc, kit majd tapsvihar köszönt, s ki szomorú azt
megnevettetem úgy, hogy szemeiben könnycseppek lesznek.
Lassan az életnek viharában felnőttem, és a bohócokat,
nevettetőket elfeledtem. Mégis gyermekkori álmom teljesült...
bohóc lettem. Nem az a bohóc, ki ki van kenve. Nincs
rajtam nagy csámpás cipő, mozgásom mégis csetledező.
Ezért a mókáért nem kapok tapsvihart, és nem dobálnak körbe
virágokkal. Néha kicsúfolnak a hátam mögött, vagy mondják
"Nézd, a szerencsétlent!"... Bohóc... az lettem. Az
életnek bohóca. A legnagyobb bohóc. A bohócnál bohócabb...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése