2009. december 22., kedd

Vádbeszéd

Lebbentsük hát fel a fátylat egy disznóságról! Miért öntötte le a kismalac forró vízzel a farkast? Hihetünk-e neki, mikor önvédelemre hivatkozik? Ugyan mi bizonyítja, hogy a farkas alantas szándékkal közeledett a malac házához? Az, hogy somfordált? A vicsorgó, habzó pofa, a csorgó nyál, sanda tekintet még nem bizonyíték. Az esemény rekonstruálása során bizonyítást nyert, hogy a malac a házból nem láthatta a farkas pofáját, tekintettel a sűrű hóesésre, valamint az ablak és a kerítés közti távolságra. Tehát a malac szavahihetőségét erősen megkérdőjelezem. Emiatt gyorsan felejtsük el, hogy a farkas a kéményen mászott befelé – hisz ezt is csak a hazug disznó állítja! Ezek szerint a farkas csak a kertkapuban állt, mikor a malac már a vizet forralta azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy azt a farkasra öntse! És még ő csodálkozott, mikor a farkas szólt a társainak! Követelem a farkas rehabilitálását, tekintettel arra, hogy vétke – mint azt fényesen bebizonyítottam – egyszerű birtokháborítás – eltörpül a malac bűnlajstroma mellett, továbbá követelem a malac állategészségügyi szakhatóság általi előállítását a bájos „kismalac” cím megvonását, lefokozását egyszerű sertéssé, s ilyen minőségében hentesek által történő feldolgozását!
Felhívom a figyelmet a Manócska–Mazsola–Tádé triumvirátusra, erre a bűnszövetkezetre s a körülöttük burjánzó mítosz lerombolásának szükségességére. Tudjuk mi egyáltalán, mi zajlott valójában a Tökházban? Vagy mindent elhiszünk, amit nekünk mondanak

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése