kibaszottul vérlázító

néha, ráérő perceimben bele-bele túrok pár "blogba", és azt látom, h már megint gyalázatosan másolnak. párszor ezt már szóvá tettem itt is, ott is, de hasztalan. lelkiismerefurdalás nélkül nyúlnak le tőlem hangulatokat, érzéseket. tény, az internet mindenkié. de kibaszottul dühítő, ha este valamit felrakok, és másnap már ott vigyorog egy másik blogon ugyanaz. és , h sajátjaként postolja. szánalmas.
ha lesz egy kis időm, kirakom azoknak a listáját, akik velem baszaxanak...

Töredék

:: még tartozol nagy világ ::
"tudom, hogy az életben nem az a fontos, hogy erős legyél,
hanem, hogy annak érezhesd magad.

 

Töredék
Szent meggyőződésem, hogy az emberi kapcsolatokért igazán semmit sem lehet tenni. Sőt, amikor teszünk érte, éppen azt tesszük megvalósíthatatlanná, amit el akarunk érni. Az emberek nem megszerezhetőek. A testük igen, ők nem. A görcsös megszerezni akarás vakká tesz minket arra, hogy észrevegyük az élet kínálta lehetőségeket. Tökéletesnek akarunk látszani, holott nincs riasztóbb a tökéletes embernél. Az emberszívet a gyengeség ejti rabul, nem az erő, nem a hibátlanság. Minden olyan jelenségtől, amelyik veszélyeztetni látszik szabadságunkat, menekülünk. A kapcsolatért nem tenni kell, hanem elengedni kell. Mit? Az illúzióinkat. Elengedni azt az illúziót, hogy csak egy párkapcsolatban lehet boldog az ember. Elengedni azt az illúziót, hogy a másik szeretete tesz minket boldoggá. A másik szeretetét észre se vesszük, ha mi nem szeretjük őt. Mi az amit tehetek egy kapcsolatért? Semmit. Elég csak lenni. Lenni olyannak, amilyen vagyok. Vállalni azt a csodát, aki vagyok. Mint a kis virág. Ragyogni, illatozni, áradni. És lesz, akinek megnyílik a szeme az én egyedi és megismételhetetlen csodámra. Csak az én szemem se legyen zárva...

Káosz kell, nem bírom a rendet!

Káosz kell, nem bírom a rendet!
Zaj kel, ami megöli a csendet!
Élet kell és szabadság,
nem valami ostoba hazugság!
Vagyok jó semmire,
de készen állok BÁRMIRE!

A bohóc

 

valami van a levegőben.
nem'tom.
valahogy nem vagyok képben már 1 ideje.
vagy csak elgurult a gyógyszerem?!

A bohóc

Gyermekkoromban mindig bohóc szerettem volna lenni,
az embereket harsányan nevettetni, kemény kalpagot
fejembe tenni és nagy krumpliorrt orromra helyezni.
Tetszett esetlen mozgásuk abban a nagy csámpás cipőben
és ha megláttam őket harsány kacajba törtem...bohóc...
azt mondtam, az leszek, ha felnövök, a legnagyobb
bohóc, kit majd tapsvihar köszönt, s ki szomorú azt
megnevettetem úgy, hogy szemeiben könnycseppek lesznek.
Lassan az életnek viharában felnőttem, és a bohócokat,
nevettetőket elfeledtem. Mégis gyermekkori álmom teljesült...
bohóc lettem. Nem az a bohóc, ki ki van kenve. Nincs
rajtam nagy csámpás cipő, mozgásom mégis csetledező.
Ezért a mókáért nem kapok tapsvihart, és nem dobálnak körbe
virágokkal. Néha kicsúfolnak a hátam mögött, vagy mondják
"Nézd, a szerencsétlent!"... Bohóc... az lettem. Az
életnek bohóca. A legnagyobb bohóc. A bohócnál bohócabb...

A bohóc

valami van a levegőben.
nem'tom.
valahogy nem vagyok képben már 1 ideje.
vagy csak elgurult a gyógyszerem?!

A bohóc

Gyermekkoromban mindig bohóc szerettem volna lenni,
az embereket harsányan nevettetni, kemény kalpagot
fejembe tenni és nagy krumpliorrt orromra helyezni.
Tetszett esetlen mozgásuk abban a nagy csámpás cipőben
és ha megláttam őket harsány kacajba törtem...bohóc...
azt mondtam, az leszek, ha felnövök, a legnagyobb
bohóc, kit majd tapsvihar köszönt, s ki szomorú azt
megnevettetem úgy, hogy szemeiben könnycseppek lesznek.
Lassan az életnek viharában felnőttem, és a bohócokat,
nevettetőket elfeledtem. Mégis gyermekkori álmom teljesült...
bohóc lettem. Nem az a bohóc, ki ki van kenve. Nincs
rajtam nagy csámpás cipő, mozgásom mégis csetledező.
Ezért a mókáért nem kapok tapsvihart, és nem dobálnak körbe
virágokkal. Néha kicsúfolnak a hátam mögött, vagy mondják
"Nézd, a szerencsétlent!"... Bohóc... az lettem. Az
életnek bohóca. A legnagyobb bohóc. A bohócnál bohócabb...

 

...mikor véget érnek az alibi évek, és a súlyok nőnek a válladon...

:: még tartozol nagy világ ::
-és különben is, ideje, hogy nekem is ossz lapot-

Köszöntő – A 14.V-nek!

A kalucsnira tapadó agyag ölelő karjaiból kibontakozó kocsikerék csikorgás által megriasztott tanyai kuvaszkutya bundájába kapaszkodó könnycseppekben visszatükröződő régi rabló lovagvár fölvonó hídjából kiálló rozsdás vasszögek összetartják annak alkotó részeit, azonképpen tartson össze benneteket a barátság és szeretet; és valamiképpen a falon függő ingaóra ingájától kettészelt pipafüst maró mivoltától prüszkölő kandúrmacska hosszú bajuszától megcsiklandozó katicabogár szárnyáról visszatükröző napsugár heve által egy ócska kalapon megolvasztott tündöklő zsírfoltok erősítik annak matériáját, azonképpen erősítsen a sors testileg, lelkileg a jövőre; és valamint a kegyetlenül hamis zene utolsó akkordjainál elájuló leányka lármás sóhajától megereszkedett gyertyaláng fényénél sillabizáló diákok mandzsettájáért lamentáló háziasszony ölében csipegő kis csirkék csiripelésére kotkodácsoló tyúk által szertekapált vakondtúrásra hull a mindeneket megtermékenyítő eső, azonképpen hulljon a ti fejetekre is mennyei áldás,és gratulálok a bizonyítványotokhoz!