csalódás:1.-2-3.

1: Csalódottság. Csalódtam benne. Csalódtam a szép reményeimben. Csalódtam abban a világban, amit róla kezdtem építeni. Sírhatnékom van, amikor rágondolok. Ez nem olyan csalódottság, mikor az ember megutálja azt a másikat. Nem. Én ettől nem utálom. Csak a saját magáról állított tulajdonságait nem hiszem el. Soha többé. Csalódtam benne. Csalódtam, mert soha nem mondta el mi is van valójában. Borzalmas érzés, de lehet, hogy ezek után végre megszabadulhatok tőle…

2: Mostanában lehet kicsit érzékenyebb vagyok... Ismételten a barátaimon gondolkoztam el, illetve az egyik tanítványomon. Tudni kell, hogy én szeretek segíteni az embereknek, főként a barátaimnak, ami azt hiszem természetes dolog. Sajnos mindig történik valami ami miatt csalódottnak érzem magam. Én csak azt szeretném, ha mások is úgy viselkednének velem, ahogyan én velük. Mindig csak annyit vártam el mindenkitől amit én is nyújtani tudok.

3: Ma dolgozatot javítottam és ismét lehangolódtam....Nem ezt vártam valakitől. Becsapottnak érzem magam. Úgy érzem ellopták az időmet, energiámat, barátságomat. Nem én írtam szart és mégis nekem fáj. Nem értem mért. Azt hiszem kezdem túl komolyan venni a munkám, túlságosan megszeretni a tanítást és szeretném ha egy két tanítványomból több lenne. Mért van az hogy egyes emberkékben én látom a lehetőséget és mások, meg saját maguk, nem? Túlságosan erőszakos vagyok? Lehet hogy nekem is szarnom kéne mindenre…

Önzés és csalódás. Szerintem testvérek, és nem más mint a bennünk lakó árnyéka a másiknak…

Mindenki manipulál mindenkit! Én is, te is. ÚGYIS MINDEN ZEBRA!

Láss csodát! Egy közönséges kérődző szarvasmarha (a feministák kedvéért nevezhetjük tehénnek is) mily könnyen változik a média fekete-fehér csíkos (ettől a kétszínűségtől még lehetne marha is) jól megetett zebrájává.
Miért ne hinnéd el, hogy ő egy zebra? Persze tehén, pardon szarvasmarha, és valamikor ezt tudtad is. De ma már egy zebra. Lehetne ló is, papagáj is, cápa is, de egy biztos: bármi lehet, csak a valója nem, azaz szarvasmarha.
Persze, hiszen már rég megetették veled ezen idők alatt, és ma már bármit elhiszel. Mondhatjuk úgy is, hogy manipulálva vagy, de tudom, ez neked biztosan derogál, és ki is kérnéd magadnak. Mert mondanád, igenis fontos, hogy a csinált ál-sztárod felemás zoknit vett fel ma reggel. Bele is őrülnél, ha nem a címlapon látnád viszont azokat zoknikat.
És ugyan mit érdekelne téged, hogy közben mi folyik a való világban. Pardon, ez a név már foglalt. Lefoglalta a média. Nem is oly rég megmutatta neked a való világot. Gondolom egy részt sem hagytál ki, mert az a nagybetűs VALÓSÁG ...
Szóval, hogy mi folyik az igazi világban az már nem is érdekel. Persze most mondhatnád, hogy nézel híradót, és igenis tudod mi folyik az igazi világban. Ha akarod egy szóval összefoglalom neked: vér. A híradó szerint persze. Mert ugye fontos - tudjuk neked fontos, hiszen minden zebra -, hogy egy tádzsik repülő lezuhant vagy egy mexikói kisvárosban öten a folyóba fulladtak. Fontos ... Esti információs szórakozás. Neked.
Na jó, elismerem, tájékozott vagy. Valamiben biztosan. Csak nehogy meglepetések érjenek. De mit is beszélek, hiszen nem érhet meglepetés. Úgyis minden zebra.

Ma..

 

Lacikának hogy legyen jobb kedve és gyógyuljon meg!

nyomorultan pozitívan

számomra a pozitív életszemlélet az ostoba konzum idióták utolsó mentsvára, hogy ne kelljen szembesülniük az élet minden oldalával. számomra egy kicsit bárgyúság, bár abban biztos vagyok, sőt látom is a jó példákat, hogy a mai "csodálatos" életben jobbára ezzel lehet csak érvényesülni.
tudod, hogy én jobban szeretem, ha mindig van B meg C terv, ami miatt nem érnek olyan meglepetések, amik romba dönthetik a terveimet, viszont emiatt folyamatosan résen kell lenni, nehéz lazítani.
elhiszem, hogy pozitív életfelfogással könnyebb, és jobb is élni, de nem vagyok meggyőződve, hogy az én programomban ez szerepelne
szerintem én képtelen vagyok az aggodalom-mentes életre
emiatt tartom sokszor unalmasnak az életem, mert sok mindenre felkészítem magam, viszont sokszor nem adom meg az esélyt a jó dolgoknak sem, mert mindenben keresem a potenciális hibaforrást, hogy azt ki lehessen javítani...
szóval szerintem ez alkat kérdése, mondhatni nevelésé
ha úgy nevelnek, hogy nincs veszítenivalód, akkor nem fogsz görcsölni, lazán veszed az akadályokat, nem fog elvinni egy szívroham
de ha arra neveltek, hogy mindig felelős vagy a tetteidért, s nem csak magadért, hanem azokért is, akik fontosak neked, akkor igazán meg kell erősödnie annak, aki ezt a terhet ép ésszel végig akarja cipelni az életén
kódolás kérdése az egész, aztán majd kiderül valamikor, hogy ki csinálta jobban"

Pontosabban talán itt nincs is jó, meg rossz döntés, ezeket csak szimplán el kell fogadni, tudomásul kell venni, és ezeket a felismeréseket az életünkbe ágyazva élni.

Jó reggelt búbánat.! 3.

A VIP. Szármagazin neves újság szárriporterének a következőket nyilatkozom:
Népszerűségem töretlen az ifjúkorúak, a konyhai dolgozók, a kávézó és a falatozó környékén élő hajléktalanok körében.
Távolságtartó kapcsolataim jól működnek.
Viszonyaim rendezettek, viszonylagosan élek.
Minden szerepemhez van ruhám.
A portások további meghallgatására nagyobb súlyt kell fektetnem.
Lényegét tekintve..van az úgy néha, hogy nincs semmi..
Nem szomorkodom, jól szórakoztam.
+információ!
A gyáva nem férfi-nem férfi./többé/ De kevésbé sem.
Számomra egészen biztos. A gyávaság számomra nagyon ijesztő dolog. Talán attól féltem mindig a leginkább, hogy gyáva legyek. Borzasztóan lekorlátozza az ember lehetőségeit! Megbénít, és nagyon sok jó dolgot elszalaszt az ember miatta. Az, hogy az ember bátran éli az életét, az persze veszélyes is lehet. De legalább érzem, hogy ÉLEK! Hogy kezdek valamit az életemmel, és nemcsak hagyom, hogy a nekem kiszabott idő valahogy elteljen. A gyávaság számtalan alakot ölt. Néha megfontoltságnak, bizonytalanságnak álcázza magát. De mindig kibújik a szög a zsákból végül, és kiderül, hogy az álarc mögött ott ül reszkető szájjal, halálra váltan a gyávaság… Ennyi.
Köszönöm a lapnak a megkeresést.

Ezennel meghirdetem a Kinek volt szarabb napja? tematikájú versenyt, de ne is nevezzetek, mert úgyis én fogok győzni.

Carpe Diem ?!

A vak véletlen ezúton üzeni, ha valaki olvasás közben magára ismer, az csupán paranoia...

Meddig vár meg a világ?
Meddig lehet tiéd egy pillanat, egy lehetőség? ... ha úgy döntesz,
hogy nem ragadod meg erősen, és hagyod elrohanni magad mellett ...
... bízva abban, hogy örök és nem múlandó ...
... benned is, másban is ...
És lehet, hogy vesztedbe rohansz azzal, ha a pillanat szülte lehetőséget
azonnal megragadod, ott és akkor teljesen a tiednek érzed,
de ezen számodra biztos érzésre alapozva szabadjára is engeded,
hiszen bízol, hogy örök és nem múlandó ...
... benned is, másban is ...
Kijózanító lesz az ébredés, mikor szembesülsz azzal,
hogy saját bizodalmad csalt meg, és az áhított lehetőséged és pillanatod
egy apró kis lépés meg nem tétele miatt foszlik semmivé örökre,
mert mindennél jobban bíztál abban, hogy örök és nem múlandó ...
... benned is, másban is ...