a sör és a dolgok, amikkel nem lehet viccelni

a nap, amit max 8 órásnak tervezek be a munka szempontjából és több mint 10 lesz  belőle, na ez éppen elegendő indok arra, hogy  kilépve a szürkültei városba, Barátommal keressek egy kiülős helyet és megigyak egy két sört kényelmesen, komótosan

és a sok szemét után, ami naponta árasztja el az utcákat,

- lásd magyar gárda, kurucinfó, nácik, közömbösen sunnyogók, kacsintva összenézők és egyetértők, a hangos parasztok, az agyaltan kopasz barmok, a szavakkal és gondolatokkal manipuláló firkászok, a látens tartalmaikat elnyomó és helyette agresszivitásba burkolódzó hangadók, a rasszisták, az antiszemiták, a homofóbok, a másikra mutogató de valójában önmagukkal elégedetlenkedők és még sorolhatnám, (de valójában én sem akarok sok szemetet erre az oldalra) -

arra az elhatározásra jutottam, hogy nem leszek link olyan oldalon, ahol a magát nyíltan rasszistának és antiszemitának valló tomcat is megtalálható; még akkor sem, ha az ő oldala netalántán csak viccből van fent; mert az ilyen és ehhez hasonló szemetekkel nem lehet viccelni; az ilyen és ehhez hasonló dolgok el nem utasítása legjobb esetben is közömbösségként értelmezhető;

és bizony kérem szépen ez a közömbösség ugyanaz, mint az

- a közömbösség, ami látszott azok arcán, akik végignézték, hogy mennek a falvak és városok  lakói oda, ahonnan csak kevesen jöttek vissza;

- ez az a közömbösség, ami mellett naponta bántalmaznak nőket és gyermekeket;

- ez az a közömbösség, ami mellett ma lehet nyíltan buzizni, cigányozni, zsidózni stb;

- ez az a közömbösség, ami mellett simán leszoríthat autójával egy másik ember téged, mint biciklistát, csak azért, mert agresszív baromarca éppen úgy tartja kedvére valónak, anélkül,  hogy bárki is utána menne autójával csak a miheztartás kedvéért

- ez az a közömbösség, ami táplálkozhat félelemből, érdektelenségből, titkolt egyetértésből, utálatból, gyűlöletből, ostobaságból

- ez az a közömbösség, amire ugyanúgy nincs bocsánat, mint a szeméttel való nyílt azonosulásra

Hát mi történt, hol az a komment?

Kezdve a legfontosabbal: a blogban kézi moderálás működik, azaz a beérkezett kommentek akkor kerülnek ki az oldalra, ha én a kezemmel azt beikszelem jól. Márpedig lehet, hogy most épp nem vagyok a gép előtt, és a hozzászólásod ott pihen a blog szerkesztőrendszerében , élesítésre várva, ami meg is fog történni - kivéve, ha azóta született három másik, amelyekben azt kérded csupa nagybetűvel, hogy "MIÉRT CENZÚRÁZTAD KI A KOMMENTEMET, TE FASZFEJ, NEM IS ÍRTAM SEMMI OLYAT BENNE, A KURVA ANYÁDAT!?"

Ez pedig egyúttal átvezet minket az anyázás problematikájához: na, az itt nem megy. Sokszor elmondtam, de elmondom újra: ez nem az a hely, ahol a pubertás lázában égő középiskolások, vagy a sikertelen életükért névtelenül-arctalanul bosszút állni szándékozó, mikro péniszű szerencsétlenek teli szájjal anyázhatnak engem. Nem megyek házhoz a lófaszért, nem tartok fenn egy oldalt azért, hogy beszólhass nekem a barátaim szeme láttára.

Lehet aztán az is, hogy valami oldal öncélú promójára akarod felhasználni a blogomat, na, ez se megy - releváns hivatkozások bármikor jöhetnek, de bocsi, itt nem reklámozunk olyat, ami nem fér össze a világképemmel és az ízlésemmel.

Igen, ez is szempont, az, hogy mit gondolok a világról, ez a blog ennek a vetülete - és fenntartom a jogot arra, hogy javarészt ezzel összeférő dolgok jelenjenek meg itt. Vitázni lehet, ellenvéleményed lehet, de ez nem egy index fórum, hanem magánblog. Hogy értsd: egy újságnak sincs olyan kötelezettsége, hogy MINDEN olvasói levelet leközöljön - ez pedig nem is egy sajtótermék, hanem egy baráti beszélgetés (kérdezd meg a törzsolvasókat: még egyetlen kommentjüket sem töröltem soha), olyan beszélgetés, amibe nem kiabálhat bele akárki akármit az utcáról.

Egyébként meg előtted is nyitva áll a lehetőség, hogy megírd a véleményed a saját blogodon. Ingyen van. Te is csinálj egyet, és ha jó vagy, téged is sokan fognak olvasni.

Tehát: ha az volt a célod, hogy nekem üzenj, az sikerült - én minden kommentet látok, és el is olvasok. Ha viszont a blogoszférának akarsz üzenni, ahhoz nekem nem kötelességem szócsövet biztosítani - mondom, te is indíthatsz saját blogot, aztán oda azt írsz, amit akarsz.

Félreértés ne essék: annak örülök, ha minél több, minél okosabb, minél színesebb komment jön az írásaimra. Fentieket sok-sok hiábavaló magyarázás után éreztem fontosnak így összefoglalni - de nyugi, az esetek túlnyomó többségében csak arról van szó, hogy még nem értem a géphez, hogy beengedjem a hozzászólásodat.

mai nap

végtelenül fáradtnak érzem magam.
végtelenül unom az egészet
utálom hogy papagáj módjára csak dumálok tök feleslegesen hol tudom hogy le se szarják
utálom hogy ezt gondolom
utálom hogy tudom hogy ma szart se értem
utálom hogy ez már nem is zavar
utálom hogy megint többet iszok a keleténél
utálom hogy egész nap úgy fáj a gyomrom hogy beledöglök
utálom hogy vigyázni kel hogy ne lássák
utálom hogy holnap kezdődik minden előröl
tulajdonkép ezt az (írást?)is utálom
az jó az egészben hogy a két két olyan emberel dolgozom akiket csipek és legalább jól szórakozunk
az viszont szar az egészben hogy tudom ez nem lesz sokáig így
az jó hogy az egyik őszinte velem
az szar hogy a másik nem
az jó hogy megbízható haver, kolléga
az szar hogy nem barát
az jó hogy fiatalok
az szar hogy én nem
az jó hogy fontosak nekem
az szar hogy én viszont nem

Azt mondják nem értem a fiatalokat. Nem tudom hogy mire gondolnak. Dehogynem!

20-évesen…

találkozni,
megismerni,
meglátni
és rádöbbenni,
megszeretni,
várakozni,
megvárni,
megérdemelni,
kézen fogni,
megölelni,
csókolni,
csókolni,
csókolni!
kicsit bókolni,
szeretgetni,
simogatni,
pimaszkodni,
nem érteni,
megsértődni,
elrohanni,
hallgatni,
nem szólni,
hiányozni,
megőrülni,
zokogni,
belehalni,
szeretni,
szeretni,
szeretni!
elhinni
és elhitetni,
elmondani,
meghallgatni,
megcsókolni,
vele lenni.
de jó volna
vele lenni.
örökké
csak
vele
lenni!

Képmutatás

Tegnap megint kurvára felcseszték az agyam  a VIK-ben a képmutatásukkal  a rosszindulatukkal, a taktikázással, hülyeségükkel.
Gondoltam írok a képmutatásról és kiadom a dühömet de aztán rájöttem hogy semmivel se lenék jobb mint ők, és túlságosan pitiánernek éreztem a dolgot ezért inkább más szemszögből közelítem meg a témát:

Nézem a TV-t, látom a tankokat, látom a rakétákat, a bombákat, a vérző embereket a lerombolt épületeket, a halott gyerekeket, a menekülőket. Olvasom a felhívásokat - elemzéseket - segítségnyújtásról szóló híreket.

De mégsem tudok Gázára gondolni. Nem tudom elhessegetni a gondolatot a a fejemből, hogy ez a mészárlás csak egy óriási színjáték, amelyben Gáza lakosai, Szderot lakói, az izraeli hadsereg katonái és a Hamasz harcosai csak bábuk. Bábjai egy borzalmas színjátéknak, amit a világ néz, mint egy focimeccset, belevetítve félelmeit, agresszióját, gyűlöletét, segíteni akarását, magyarázatait, fóbiáit, érdekeit. A több, mint ezer halott, több ezer sebesült, és a lebombázott, gettóba szorítottak százezrei áldozatai e színjátéknak, amelyben mind részt veszünk. Igen mind. Muszlimok, zsidók, európaiak, amerikaiak, ázsiaiak... mindannyian.

Mert ha éppen Gázára, Palesztinára Izraelre figyelünk, tüntetünk, könnyezünk, segítünk, könnyebb félrenézni máskor... ezer halott? Rakéták, bombák, szenvedés és halál. És Darfurban? És Ugandában? És Jos-ban? Tényleg, ki tudja hol van Jos? És Kongóban? És mi van Mianmarral? Hányan haltak meg Thaiföld déli tartományaiban? Szomália? Hol vannak a tüntetések, felháborodások, a segítő kezek, a nagy viták a neten, a támogató és az ellenblogok, a sajtó jelenléte, az ENSZ határozatok, a nagyhatalmak, a fenyegetett stabilitás, biztonság?

Hány halottja van a szegénységnek? Hányan halnak meg a nagyvárosi gettókban, bandaháborúkban, szegénységben, erőszakos halállal? Hányan halnak meg az éhezéstől, alultápláltságtól? Hányan halnak meg a betegségektől, amelyek a harmadik világ csatornázatlan bűzös nyomortanyáin terjednek. Hol vannak ilyenkor a katonák, a sajtó, a muszlim tüntetők, a cionista bloggerek, a balosok és jobbosok, az államférfiak, a szónokok, a filozófusok, a biztonságpolitikai szakértők? Hol vagytok ti ilyenkor? Hol vagyunk mi ilyenkor?

És hányan haltak meg idén Magyarországon? Saját lakásukban, vagy az utcán megfagyva. Értitek? Nem a világ másik végén. Itt a szomszédunkban. Hányan? És hol voltunk akkor? Mik vagyunk mi?

Gázában emberek halnak, és szenvednek. Nézzük őket a TV-ben, s úgy teszünk, mintha tényleg érdekelne minket az emberi szenvedés.

Na szerintem ez képmutatás.
Na szerintem ez az írás is képmutatás.

Halottak, napja

Olaszliszka/ítélet

Nem szokásom nyíltan véleményt nyilvánítani kínos ügyekben, maximum a barátaim körében, ők úgyis tudják hova tegyék a kirohanásaimat. Most sem teszem, de engedtessék meg nekem, hogy szemelvényezzek a tényekből, aztán mindenki azt gondol, amit akar, komment jöhet, nem moderálom.

Mi történt?
Egy tiszavasvári tanár autójával elsodort egy út mellett haladó kislányt, aki az árokba esett, de mint később kiderült, nem sérült meg komolyabban. A baleset miatt összesereglő hozzátartozók azonban kirángatták a középkorú férfit az autójából, és gyakorlatilag meglincselték. Szögi Lajost gyermekei szeme láttára verték agyon 2006. október 15-én Olaszliszkán, fejét legalább negyven rúgás és ütés érte, a helyszínen életét vesztette.

Ami jár érte alapból... és azután, hogy fellebbeztek
ifj. H. Dezső – első fokon 15 év fegyház – másodfokon 17 év fegyház
id. H. Dezső – első fokon életfogytig tartó fegyház (min 30 év) – másodfokon életfogytig tartó fegyház
Sz. András – első fokon 15 év fegyház – másodfokon 15 év fegyház
Sz. Gergő (fiatalkorú) – első fokon 10 év fiatalkorúak börtöne – másodfokon 10 év fiatalkorúak börtöne
id. H. Dezsőné -első fokon 15 év fegyház – másodfokon 15 év fegyház
F. György – első fokon 15 év fegyház – másodfokon életfogytig tartó fegyház
J. Gusztáv – első fokon 15 év fegyház – másodfokon életfogytig tartó fegyház
H. Krisztián – első fokon 10 év fiatalkorúak börtöne – másodfokon 10 év fiatalkorúak börtöne

Köszönöm Balla Lajos tanácsvezető bíró úr

Hodovány Zoltán
állampolgár